Ha te is vágysz már egy jó kis túrára, bizonyára alig várod a jó időt. Jön a tavasz, újra éled a természet és a kevésbé bevállalós túrázóknak is megjön a kedve a kalandozásra. Túraajánlónkkal az Észak-Börzsönybe szeretnénk kalauzolni téged, melyet egy megtörtént túraélmény alapján állítottunk össze.

Indulás Drégelyvár vasútállomásáról

Ha Budapestről indulnál, legegyszerűbben vonattal közlekedhetsz a Nyugati pályaudvarról Vácig, majd átszállással Balassagyarmat felé a Drégelyvár vasútállomásig.

Drégelyvár

Ajánlott túránk a drégelyvári vasútállomásról indul, a piros turista útvonal mentén. Első célként a Drégely várának meghódítása ajánljuk! Ehhez a tábla szerint 4,3 km-t kell a vasútállomástól megtenni. Drégely vára kellemes perceket tartogat az arra járóknak: látványos romok, látványos kilátással várja az arra járó túrázókat.

A várat a Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága építtette a 13. század második felében, s története igen mozgalmas volt a török megszállás idején. A várfalakról dél felé a Magas-Börzsöny vonulataiban gyönyörködhetünk, kelet felé a Cserhát, észak felé pedig a Korponai-dombság lankái tűnnek fel.

Miután kigyönyörködte magát a látogató a túrát érdemes a Börzsönyi Kék útvonalán tovább folytatni, elhaladva a Varga-tó mellett. A tó egykor a várhoz tartozó legelő állatok itatására szolgált, nevét pedig az egykor itt lakó vargáról kapta, aki a vár lakóinak bőröket készített. A néphagyomány szerint a varga árulta el a várat a törököknek 1552-ben.

Sárkány-törés

Az Észak-Börzsöny gerincén felfelé a következő nevezetes pont a Sárkány-törés. A legenda szerint ide menekültek a környék lakosai a 16-17. században, miután a nógrádi bég lemészárolta a falu 60 családfőjét, mert azok nem tudtak adót fizetni. Mivel a sziklák egy sárkány hátán lévő tüskékre emlékeztették a menekülőket, úgy remélték, hogy a sárkány megvédi őket a törököktől.

A Honti-szakadék

A Kőkapu után a börzsönyi kékről a kék keresztjelzéseket követve ereszkedhetünk le Hont felé. A Honti-szakadékot felülről érjük el. A szakadék pereme balesetveszélyes, az óvatosság és kellő figyelem nélkül könnyen pórul járhat az ember!

A zöld sáv turistaúton folytatva az utat, leérthetünk a Honti-szakadék bejáratához. A területen húsz millió évvel ezelőtt sekély tenger hullámzott. A szakadék a Parassai-völgyben futó patak évezredeken keresztül kényelmesen csordogált a Nagy-hegy árnyékában, egészen az 1700-as évek végéig. Ekkor egy hatalmas záporeső vízmosása oldalról megnyitotta a szakadékot, mely után ezen a “szakadáson” keresztül robog az Ipolyba. A patak néhány kilométeres útján közel 200 méter magasságot veszít, a szakadék gyorsan mélyül, és közben tágul. Ilyen gyorsan fejlődő szakadékra további példa a Börzsönyben csupán Nagymaros környékén van.

Hont házait elérve kis kitérővel az egykori vasútvonal töltéséről az Ipoly ártere látható, melynek túloldalán a fantasztikus panorámát okozó Magos-hegy és Tesmag templomtornya is. A vasúti pályát a ’60-as években szedték fel Ipolyság és Drégelypalán között, a vasúti töltés most már csak árvízvédelmi töltés funkcionál.

Ha időnk engedi, Hont egykori várának helyét is felkereshetjük, ahol már csak egy emléktábla utal a dicső múltra.

A falut a római katolikus templom “udvarán” és a pincesor házai között hagyhatjuk el: rövid emelkedőt követően már a domboldalból élvezhetjük a panorámát mind az Észak-Börzsöny csúcsai felé, mind az Ipoly túloldalán húzódó Korponai-dombság csúcsai felé.

Csitár

Kellemes ereszkedést követően érkezünk meg Csitárra, ahol vallási kegyhely és állatpark is található.

A csitári kegyhely története a 19. század közepe táján kezdődött, a csodás hírű gyógyforrás, a Kútyika közelében. A rege szerint sokszor imádkozott itt a bárányokat legeltető uradalmi pásztor, vakon született fiával. Olykor hívő lélekkel mosogatta gyermekének világtalan szemeit a Kútyika vizével, amíg egy szép napon a fiú meggyógyult. Azóta a szembetegek fájdalmainak enyhítésére viszik innen a csodás vizet.

A kegyhelytől néhány percnyi sétára található a Szondi-alagút. A labirintusszerű, valószínűleg emberi kéz által épített földalatti folyosó ismeretlen korú és ismeretlen rendeltetésű. Egyes elmondások szerint a Szondi-alagút összeköttetésben áll az innen nagyjából 3 km-re lévő Drégely várával.

A Drégelypalánk fölötti dombtetőn a Szondi kopjafát találjuk, melyet az egykori Szondi kápolna helyén állítottak. A kopjafa mellől remek kilátást élvezhetünk a Felvidék felé. Ezt követően a Szondi hársfasor éltes hársfái között ereszkedhetünk le az Ipoly völgyébe, Drégelypalánk legnyugatibb házai közé.

Zárásként Drégelypalánk legfőbb nevezetességeit látogathatjuk meg

Szondi jelképes szarkofágja mellett, ha már erre járunk, érdemes megtekinteni az 1762-ben állított Szentháromság-szobrot, ahonnan néhány lépést téve a római katolikus templomig jutunk. Itt állt egykoron a Drégelyvár eleste után a törökök által épített Palánkvár, mely körülbelül 2000 lovas számára volt szálláshely és ebből az erődből indították a hont-nógrádi törökök hadi mozgásaikat.

1792-ben épült temploma ma is látható, késő barokk stílusban, tornyán neogótikus stílussal vegyítve. A templomban található legértékesebb ereklye Szent Erzsébet egyik csontdarabját őrzi.

A történelmi kalandozás itt véget ér, utolsó feladatként már csak Drégelypalánk vasútállomásáig kell eljutni.

Érdekesnek találtad ajánlónkat? Kövess minket Facebookon is és iratkozz fel hírlevelünkre. Értesülj te is elsőként legfrissebb túraajánlatainkról!

Cikkünk SOOS93 2021. febr. 16-ai blogbejegyzése nyomán készült.

Forrás: https://soos93.blog.hu/2021/02/16/szondi_emlekek_legendak_es_a_honti-szakadek_az_eszak-borzsonyben

Nagyoroszi a rétsági kistérségben, a Börzsöny északkeleti lábánál fekszik Patak, Horpács, Borsosberény és Drégelypalánk szomszédságában. A Szlovák határtól néhány kilométerre van csupán, Budapesttől 65 km-re a 2-es számú főúton közelíthető meg. 

Az egykori Oroszfalu az egyik legősibb település Nógrád megyében. Könyves Kálmán király telepítette ide a falu őslakóit Galíciából és Lodomériából. A lakosok királyi testőrök, valamint a Visegrádi fellegvár ajtónállói voltak. Az uralkodó számos kiváltságban részesítette az itteni embereket, de halála után a lakosok ezt a jogalapot elvesztették. Később küzdelmek árán, de évszázadokon keresztül sikerült visszaszerezni a korábban élvezett kiváltságokat (Róbert Károlytól, Nagy Lajostól, Zsigmondtól, Mátyástól és II. Ulászlótól, II. Lajostól, l. Ferdinándtól, II. Mátyástól, II. Ferdinándtól, I. Lipóttól). 

A Szentendrei-szigeten található Kisoroszi lakói Nagyorosziból költöztek el a szigetre, hogy a Visegrádi palotában ellátandó ajtónállói feladataikat könnyebben elvégezhessék. A közeli Nógrád vára elfoglalásakor a törökök feldúlták Nagyoroszit, de a veszély elmúltával gyors fejlődésnek indult és a megye leggazdagabb települése lett. 

1719-ben III. Károly király Stahremberg Tamás alsó-ausztriai helytartónak adományozta Nagyoroszit, később a gróf özvegye zálogjogon átadta gróf Keglevich Károlynak, majd 1845-ben a gróf Berchtold családra szállott az uradalom. 

Az 1848-49-es szabadságharc során több alkalommal is szerepet kapott a hadi felvonulások útjában lévő község. A Berchtoldok egészen 1945-ig voltak tulajdonosok Nagyorosziban, és birtokukat jól működő gazdasággá fejlesztették.

A XX. század elején a többnyire iparos emberek lakta Nagyorosziban elkészült a vasútvonal. 1950-2004 között a településen légvédelmi katonai alakulat működött, ennek kiszolgálására épült a falu központjában a lakótelep. 

Jelenleg 2110 fő él a 40,03 km2-es börzsönyi területen. A lakosság megőrizte Nagyoroszi szellemi és kulturális hagyományait és vendégszeretetét.

A községben gyönyörű látnivaló még többek között a barokk stílusú római katolikus templom, és a Szentháromság szobor. 

Szeretettel várunk mindenkit, akik kedvelik a csodálatos természet adta lehetőségeket, a festői szépségű környezetet. Az ide látogatók túrázhatnak a Drégelyvárhoz, vagy kirándulhatnak az erdőkben is.

A Túracentrum bemutatja:

Hont, az ország egyik legidősebb települése.

E település története egészen az utolsó jégkorszakra nyúlik vissza, ugyanis vélhetően kb. 8000 évvel ezelőtt is lakták. Erről árulkodik, hogy az Ipoly partján megtalálták az egykori rénszarvasvadászok lakóházainak nyomait.

Az első írásos emlékek a faluról a XIII. századból valók, amikor a település a névadó, Huntpázmány nemzetség birtokába került. E nemesek vára a Kukucska hegyen állt, mely a falu fölött magasodik nyugati irányban. Nemes urak átmeneti fészke volt ez mindig, mely sok viszontagságos időt vészelt át a történelem során.

Egy időben, a török dúlás idején lakossága csaknem kihalt, de mégsem tűnt el a térképről nyomtalanul a falu: az itt élő nép őszintesége, vallásossága, jóízű, humoros anekdotázó kedve, vendégszerető kedvessége átsegítette a legnehezebb időkön is. 

Ha valaki Mikszáth jó palócairól olvas, méltán ismer majd Hont lakóira, kiknek szíve mélyén még most is ott lakik az elmúlt idők minden jó és rossz eseménye, ugyanakkor képes befogadni az eljövendő dolgokat is.

A környék egyik érdekes természeti látványossága a Honti-szakadék, amely a községgel együtt a Duna-Ipoly Nemzeti Park területének része.