Ha te is vágysz már egy jó kis túrára, bizonyára alig várod a jó időt. Jön a tavasz, újra éled a természet és a kevésbé bevállalós túrázóknak is megjön a kedve a kalandozásra. Túraajánlónkkal az Észak-Börzsönybe szeretnénk kalauzolni téged, melyet egy megtörtént túraélmény alapján állítottunk össze.
Indulás Drégelyvár vasútállomásáról
Ha Budapestről indulnál, legegyszerűbben vonattal közlekedhetsz a Nyugati pályaudvarról Vácig, majd átszállással Balassagyarmat felé a Drégelyvár vasútállomásig.
Drégelyvár
Ajánlott túránk a drégelyvári vasútállomásról indul, a piros turista útvonal mentén. Első célként a Drégely várának meghódítása ajánljuk! Ehhez a tábla szerint 4,3 km-t kell a vasútállomástól megtenni. Drégely vára kellemes perceket tartogat az arra járóknak: látványos romok, látványos kilátással várja az arra járó túrázókat.
A várat a Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága építtette a 13. század második felében, s története igen mozgalmas volt a török megszállás idején. A várfalakról dél felé a Magas-Börzsöny vonulataiban gyönyörködhetünk, kelet felé a Cserhát, észak felé pedig a Korponai-dombság lankái tűnnek fel.
Miután kigyönyörködte magát a látogató a túrát érdemes a Börzsönyi Kék útvonalán tovább folytatni, elhaladva a Varga-tó mellett. A tó egykor a várhoz tartozó legelő állatok itatására szolgált, nevét pedig az egykor itt lakó vargáról kapta, aki a vár lakóinak bőröket készített. A néphagyomány szerint a varga árulta el a várat a törököknek 1552-ben.
Sárkány-törés
Az Észak-Börzsöny gerincén felfelé a következő nevezetes pont a Sárkány-törés. A legenda szerint ide menekültek a környék lakosai a 16-17. században, miután a nógrádi bég lemészárolta a falu 60 családfőjét, mert azok nem tudtak adót fizetni. Mivel a sziklák egy sárkány hátán lévő tüskékre emlékeztették a menekülőket, úgy remélték, hogy a sárkány megvédi őket a törököktől.
A Honti-szakadék
A Kőkapu után a börzsönyi kékről a kék keresztjelzéseket követve ereszkedhetünk le Hont felé. A Honti-szakadékot felülről érjük el. A szakadék pereme balesetveszélyes, az óvatosság és kellő figyelem nélkül könnyen pórul járhat az ember!
A zöld sáv turistaúton folytatva az utat, leérthetünk a Honti-szakadék bejáratához. A területen húsz millió évvel ezelőtt sekély tenger hullámzott. A szakadék a Parassai-völgyben futó patak évezredeken keresztül kényelmesen csordogált a Nagy-hegy árnyékában, egészen az 1700-as évek végéig. Ekkor egy hatalmas záporeső vízmosása oldalról megnyitotta a szakadékot, mely után ezen a “szakadáson” keresztül robog az Ipolyba. A patak néhány kilométeres útján közel 200 méter magasságot veszít, a szakadék gyorsan mélyül, és közben tágul. Ilyen gyorsan fejlődő szakadékra további példa a Börzsönyben csupán Nagymaros környékén van.
Hont házait elérve kis kitérővel az egykori vasútvonal töltéséről az Ipoly ártere látható, melynek túloldalán a fantasztikus panorámát okozó Magos-hegy és Tesmag templomtornya is. A vasúti pályát a ’60-as években szedték fel Ipolyság és Drégelypalán között, a vasúti töltés most már csak árvízvédelmi töltés funkcionál.
Ha időnk engedi, Hont egykori várának helyét is felkereshetjük, ahol már csak egy emléktábla utal a dicső múltra.
A falut a római katolikus templom “udvarán” és a pincesor házai között hagyhatjuk el: rövid emelkedőt követően már a domboldalból élvezhetjük a panorámát mind az Észak-Börzsöny csúcsai felé, mind az Ipoly túloldalán húzódó Korponai-dombság csúcsai felé.
Csitár
Kellemes ereszkedést követően érkezünk meg Csitárra, ahol vallási kegyhely és állatpark is található.
A csitári kegyhely története a 19. század közepe táján kezdődött, a csodás hírű gyógyforrás, a Kútyika közelében. A rege szerint sokszor imádkozott itt a bárányokat legeltető uradalmi pásztor, vakon született fiával. Olykor hívő lélekkel mosogatta gyermekének világtalan szemeit a Kútyika vizével, amíg egy szép napon a fiú meggyógyult. Azóta a szembetegek fájdalmainak enyhítésére viszik innen a csodás vizet.
A kegyhelytől néhány percnyi sétára található a Szondi-alagút. A labirintusszerű, valószínűleg emberi kéz által épített földalatti folyosó ismeretlen korú és ismeretlen rendeltetésű. Egyes elmondások szerint a Szondi-alagút összeköttetésben áll az innen nagyjából 3 km-re lévő Drégely várával.
A Drégelypalánk fölötti dombtetőn a Szondi kopjafát találjuk, melyet az egykori Szondi kápolna helyén állítottak. A kopjafa mellől remek kilátást élvezhetünk a Felvidék felé. Ezt követően a Szondi hársfasor éltes hársfái között ereszkedhetünk le az Ipoly völgyébe, Drégelypalánk legnyugatibb házai közé.
Zárásként Drégelypalánk legfőbb nevezetességeit látogathatjuk meg
Szondi jelképes szarkofágja mellett, ha már erre járunk, érdemes megtekinteni az 1762-ben állított Szentháromság-szobrot, ahonnan néhány lépést téve a római katolikus templomig jutunk. Itt állt egykoron a Drégelyvár eleste után a törökök által épített Palánkvár, mely körülbelül 2000 lovas számára volt szálláshely és ebből az erődből indították a hont-nógrádi törökök hadi mozgásaikat.
1792-ben épült temploma ma is látható, késő barokk stílusban, tornyán neogótikus stílussal vegyítve. A templomban található legértékesebb ereklye Szent Erzsébet egyik csontdarabját őrzi.
A történelmi kalandozás itt véget ér, utolsó feladatként már csak Drégelypalánk vasútállomásáig kell eljutni.
Érdekesnek találtad ajánlónkat? Kövess minket Facebookon is és iratkozz fel hírlevelünkre. Értesülj te is elsőként legfrissebb túraajánlatainkról!
Cikkünk SOOS93 2021. febr. 16-ai blogbejegyzése nyomán készült.
Forrás: https://soos93.blog.hu/2021/02/16/szondi_emlekek_legendak_es_a_honti-szakadek_az_eszak-borzsonyben
Kérdésed van? Írj nekünk!
Nulla vel mauris purus. Fusce accumsan eu turpis vel tristique. Ut eros nisi, fermentum sed lacus in, bibendum vulputate sem.